Legutóbbi bejegyzések
Legutóbbi hozzászólások
    Free counters!„Hűséged végtelen, Atyám nagy Isten, Elhat a mélybe az egek fölé, Irgalmad nem fogy a múló idővel, Ki voltál az maradsz mindörökké. Hűséged végtelen, hűséged végtelen, Mindennap új áldás árad reám. Hiányom pótolod hatalmas kézzel, Hűséged végtelen, Uram hozzám!” MapFree counters! Free counters! Free counters!
    Kategória

    2015. május archívum

    A szeretet megváltoztat mindent

    Szeretni igazán az tud, akinek már semmit sem számít a saját illúziókon alapuló léte. Így már nem fontos számára az önzés, hogy a saját maga számára harácsoljon, acsarkodjon. Így el tud fogadni mindenkit úgy, ahogy van. Teszi, amit meg kell tennie minden lelki görcsölés nélkül. Tisztán és szabadon.

    Hihetetlen, elképzelhetetlen erő az önzetlen szeretet. Csak meg­mozdul benned, s máris megváltozik körülötted a levegő.

    Megvál­tozol elsősorban te magad. Letörli arcodról a keserű vonást, kisimítja szemed alól a ráncokat, belelop a szemedbe valami furcsa derűt, amitől fényleni kezd az arcod is – fényleni kezd az egész lényed is. Újraépíti egész testedet – valóságosan új embert épít belőled. Jó étvágyat ad és nyugodt álmot. Igazi békét ad és igazi örömet. Úgy nevetni és úgy nevettetni senki sem tud, mint akiben felébredt a szeretet.

    Mezei Mária (1909 – 1983) színésznő

    Katolikus viselkedés a római katolikus Egyház szentmiséjén

    A liturgikus mozgalom nem csak magát a szentmisét, azaz a szentmise rítusát szentségtelenítette meg, hanem a hívők viselkedését is rossz irányba terelte.
    A modernisták mozgalmának a híveket érintő programja az volt, hogy állandóan foglalkoztassa őket. Mivel ők maguk már nem hittek a természetfeletti kegyelemben, sem ennek hatásában, feltételezték, hogy mások számára is idegenek ezek a fogalmak. Ezért a csendes Istenre figyelés helyett, amiről nekik fogalmuk sem volt, és amiről ennek következtében el sem tudták képzelni, hogy másoknál megtalálható, arra törekedtek, hogy elfoglalják, „elszórakoztassák” a jelenlevő laikusokat; hogy állandó programot nyújtsanak a számukra – pontosan úgy, ahogy a mai világ teszi. És mivel a szórakozni vágyás, az állandó elfoglaltság valami „akcióval” idővel függővé teszi az embert, ezt a függőséget újabb és újabb leleményekkel kell kiszolgálni. Ebből is látszik, hogy nem a világ tette olyanná az egyházat, amilyen, hanem fordítva: az egyház tette olyanná a világot, vagy tette lehetővé a világ számára, hogy olyan legyen, amilyen. Pontosan úgy történt itt is, ahogy más területen: ahogy a homoszexualitást is az egyház húzta ki előbb az égbekiáltó bűnök közül.
    Miután bebizonyosodott, hogy ez az út (mint az Egyházban csaknem minden újítás) – akármilyen „szerény” újításokkal is indul – nagyon rosszul végződik, minden katolikus számára, aki nem kér a Bugnini-féle miséből, feltétlenül ajánlott, sőt elvárható, hogy maga is visszatér a katolikus szokáshoz, a kezdetekhez, azaz ahhoz a ponthoz, ahonnan a téves út elágazott.
    Ez a katolikus kezdet pedig a szentmisén való részvételt illetően nagyon egyszerű, mindössze két „előírásból” áll:
    – A hívek minden misén, tehát az ünnepélyesen is, végig térdelnek: kivéve a pap bejövetele, és kimenetele, a Gloria, az Evangélium, a Credo, az utolsó Evangélium alatt, amikoris állnak, illetve a szentlecke alatt, amikoris ülnek. Aki kora vagy betegsége, vagy más fogyatékossága miatt nem tud térdelni, az persze ülhet, vagy úgy tesz, ahogy számára elviselhető.
    – A hívek nem vesznek aktívan részt a liturgia ünneplésében, ezt rábízzák a papra és a ministráns(ok)ra, illetve a scolára. Ők tehát csak a népénekeket éneklik, és nem ők adják a válaszokat a papnak, és nem éneklik a mise (latin) énekeit. Az első ponttal kapcsolatban lásd Weinzierl atya útmutatását
    Német nyelven: Ein kleiner Hinweis

    http://www.katolikus-honlap.hu/1501/viselked.htm

    Megelégedni az élettel

    Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel.

    Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.

    Wass Albert

    2000 Ft

    Igaz történet a szívbéli jóságról: Nem messze élt egy idős hölgy. A férje meghalt 5 éve, 2 éve pedig lánya férjével és 2 gyerekével autóbalesetben.

     

    nni12

    Mikor jöttem az iskolából hazafelé, az ajtaján láttam 1 hirdetést amire az volt írva : ”Elvesztettem 2000 Ft-ot, aki megtalálja-hozza vissza legyen szíves, a 76-os lakásba, mert kevés a nyugdíj és nem tudok miből ételt venni!”. Kivettem a tárcámból 2000 forintot és felmentem az 5-ödik emeletre.

    Mikor odaadtam az idős hölgynek a pénzt, elsírta magát és így szólt:
    ”Te vagy a tizenkettedik ember, aki felhozta nekem a pénzt. Köszönöm.”

    Elmosolyogtam magam és odamentem a lifthez, mikor a nénike így szólt: ”Lányom, vedd le azt a hirdetést,mert azt sem én írtam!” Az öreg hölgy állt és könnyek hulltak a szeméből.

    Vannak emberek akiben még maradt jóság és együttérzés. Mi hiszünk a szeretet erejében. Szép napot mindenkinek!

    http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/igazsag-kutatasa/tanulsagos-toertenetek/1888-2000-ft

    Készüljünk Fatima 100. évfordulójára

    „Kívánom, hogy a hét esztendő, amely elválaszt bennünket a jelenések századik évfordulójától, felgyorsítsa a Mária Szeplőtelen Szívének győzelméről szóló jövendölés beteljesedését, a Szentháromság dicsőségére” – zárta beszédét a pápa.

    fatimai jelenések centenáriuma

    2010. május 13-án Fatimában mondott beszédében XVI. Benedek pápa utalt a jelenések századik évfordulójára, és az ünnepség miértjéről szólva kiemelte a fatimai Üzenet központi mondanivalójának jelentőségét is: „Még hét esztendő és Mária első látogatásának századik évfordulóját ünneplitek majd, aki Tanítóként bevezette a kis látnokokat a szentháromságos szeretet legbensőségesebb ismeretébe, és megízleltette velük Istent, az emberi lét legszebb tapasztalataként.” A fatimai szentély mintegy erre válaszul elindította a centenáriumra való felkészülést: 2010 decemberében hétéves ünnepségsorozat kezdődött, amelynek témáját a második fatimai jelenés adja: Szeplőtelen Szívem elvezet benneteket Istenhez. Ez azt jelenti, hogy a valódi Mária-tisztelet szükségszerűen arra mutat rá, hogy minden hívő életében Isten áll a középpontban. Így tehát a fatimai Üzenet átelmélkedése azt jelenti, hogy sorra vesszük a keresztény hit fontos szempontjait, és újra felfedezzük Isten szeretetének lenyűgöző szépségét.

    I. A JELENÉSEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZŐ ÜNNEPSÉGSOROZAT CÉLJA

    A fatimai jelenések meghatározóak voltak a Katolikus Egyház életében, nemcsak azáltal, hogy számtalan embert megérintettek szerte a világon, hanem azáltal is, hogy szorosan kapcsolódnak az evangéliumi üzenethez, sok katolikus hitének elmélyüléséhez járultak hozzá, illetve azáltal, hogy a felhívásoknak prófétai ereje van. Az Egy-ház megerősítette, hogy a felhívások a keresztény élet megvalósítását előmozdító hihető és hiteles ajánlások.

    Valóban, a fatimai Üzenet minden idők híveinek szól: nem rekedt meg egy régmúlt korszakban, hanem egy-fajta dinamizmust ad jelenünknek, és a hit új horizontjait nyitja meg az emberiség történelmének jövőjében.  Mivel a fatimai események a mai kor emberéhez intéznek felhívást, az első centenáriumra való emlékezés is ennek a felhívásnak egyik eszköze kíván lenni. Nem arról van szó tehát, hogy kiemelünk egy rövid történelmi időszakot, amelynek visszhangjai a múlt egy pillanatát idézik fel.

    XVI. Benedek pápa 2010. májusi zarándoklata Cova da Iriába – illetve elődeinek fatimai látogatása – valamilyen módon arra mutat rá, hogy a fatimai Üzenetben olyan elemek vannak jelen, amelyek által az Üzenet egyszerre az evangelizáció eszközévé, a megtérés útjává válhat, és segíthet a Jézus Krisztussal való találkozásban. Ezért ez a megemlékezés-sorozat igyekszik mélyebben megérteni és a mai ember számára aktuálissá tenni ezt az üzenetet; igyekszik eszközzé válni a hit megújításában és megerősítésében, valamint segítséget nyújtani Isten népének lelki növekedésében.

    A centenáriumi ünnepség tehát mindenekelőtt és legfőképpen pasztorális projekt, amely leginkább a lelki dimenziót és a hittel kapcsolatos megfontolásokat emeli ki. Az ünnepség céljai ennél fogva vallásos jellegűek, mind a különböző szempontokat (teológiai, ünnepi, lelki, kateketikai stb.), mind pedig a dimenziókat tekintve (személyes, közösségi, társadalmi stb.).

    A kulturális és társadalmi szempontok szintén helyet kapnak a megemlékezésekben, de mindig a misszió szemszögéből nézve: a jelenésekre való emlékezés egyrészt olyan kivételes eszköz, amely segít eljutni azokhoz, akik távol vannak az Egyháztól, másrészt a hit kifejeződése, valamint az emberi valóság keresztény megvalósulása.

    A fatimai jelenések századik évfordulójára emlékező ünnepségek céljai a fent felvázolt szempontok alapján így fogalmazhatók meg:

    1.  A fatimai jelenések fontosságának hangsúlyozása az Egyház és a világ számára.

    2.  A fatimai Üzenet terjesztése országos és nemzetközi szinten. 3. A fatimai Üzenet tematikus szempontjainak és azok jelentőségének elmélyítése a keresztény életben.

    4.  A fatimai Üzenet teológiájának elmélyítése.

    5.  Pasztorális javaslatok kidolgozása a fatimai Üzenet fényében.

    6.  Fatima lelkiségének terjesztése.

    7.  Fatimához kötődő személyek, csoportok aktív részvételének elmozdítása a rendezvényeken, megemlékezésekben.

    8.  Ünnepségek szervezése különböző közegekben.

    9.  A fatimai pásztorgyermekek alakjának, mint a katekézis lehetséges alanyainak bemutatása.

    10. A máriás dimenzió erősítése a hit keresztény kifejeződésében.

    II. A JELENÉSEK SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁNAK TEMATIKÁJA

    A fatimai jelenések centenáriumára való felkészülés hét évére egy tematikus programot dolgoztak ki, Lúcia nővér Emlékezéseit alapul véve.

    Minden évben az Angyal, illetve a Szűzanya egy-egy jelenése kerül a középpontba, így haladunk végig a fatimai eseményeken. A tanúságtételeket és különböző teológiai elmélkedéseket alapul véve a tematika kidolgozói arra törekedtek, hogy a fatimai Üzenet alapvető gondolatait emeljék ki. Minden évhez néhány javaslatot, ajánlást rendeltek: egy különleges kifejezést a jelenések történetéből, amely alapján az egész év általános témája megfogalmazható; egy teológiai, egy katekétikai elemet, és a hívő magatartás egy-egy jellemzőjét. Minden év témájához hat tematikus alegység tartozik.

    Ez a tematika a fatimai Üzenet legfontosabb elemeit fűzi fel egy vezérfonalra, kiemeli az azokat összekötő vonásokat, megkülönbözteti a fő szempontokat a másodlagosaktól, illetve felkínál egy megközelítési módot és értelmezési lehetőségeket. A terv kidolgozói arra törekedtek, hogy a tervbe egyaránt integrálják a fatimai Üzenet teológiai tartalmát és lelkiségének konkrét kifejeződéseit, amelyeket azután a különböző pasztorális elgondolásokba be lehet ágyazni:

    1. a Szentháromság imádása,
    2. az Eucharisztia központi szerepe,
    3.  megtérésre való felhívás,
    4. a bűnbánat, mint a megtérés útja,
    5. a katolikus hit máriás dimenziója, a bűnösök megtéréséért,
    6. a pápáért és a világbékéért való imádság,
    7. Jézus és Mária szívének engesztelése, és
    8. a testvéri szolidaritás.

    Mindezek az elemek teológiai keretben kínálnak perspektívát a fatimai lelkiség gyakorlati áhítatának jellemzőihez, melyek: a rózsafüzér imádkozása, a szentségimádás, az elsőszombati ájtatosságok, Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete. Ezekből áll össze tehát egy iránymutatás, amely a liturgikus ünnepléseket, a katekézist, a lelkiséget és az áhítatgyakorlatokat, valamint a tanulást és elmélkedést segíti.

    A HÉT előkészületi ESZTENDŐ TEMATIKÁJA

    Szeplőtelen Szívem elvezet benneteket Istenhez

    Ciklu-

    sok

    A fatimai

    esemény

    Kiemelt mondat

    Az év témája

    Teológiai elem

    Kateketi-

    kai elem

    A hit kon-

    krét meg-

    nyilvánu-

    lása

    2011

    Az Angyaljelenései Istenem, hiszek Tebenned… Szenthárom-ság …

    mélységesen imádlak

    A három-személyű egy Isten Isten szent-háromságos arca Szentség-imádás

    2012

    A májusi jelenés Fel akarjátok ajánlani magatokat Istennek? Fel akarjátok ajánlanimagatokat Istennek? A megváltó Isten Együttmű-ködés a megváltásban Önátadás

    2013

    A júniusi jelenés Szeplőtelen Szívem lesz a menedéked és az út, amely elvezet Istenig Ne féljetek! Az ígéret Istene A keresztény remény Bizalom

    2014

    A júliusi jelenés Ó Jézusom, Irántad való szeretetből… Isten világ iránti szeretetében részesülünk A könyörü-letes Isten A megtisztító és megváltó szeretet Szeretet

    2015

    Az augusztusi jelenés Imádkozzatok sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért! Megszenteltek Krisztusban A szent Isten Az Egyháza szentek

    közössége

    Imádság

    2016

    A szep-temberi

    jelenés

    Isten elégedett áldozataitokkal. Azért jöttem, hogy életetek legyen Isten,az élet teljessége Részesülünk Isten gazdag életében Ünneplés

    2017

    Az októberijelenés A Rózsafüzér Királynője vagyok Az Úr csodákat tesz A szövetség Istene Mária az üdvtörténetben Mária-tisztelet

    Pápai szentmise Fatimában

    A pápa ötszázezer zarándok jelenlétében idézte fel az 1917-es jelenéseket és kijelentette: Fatima prófétai küldetése még nem ért véget. A szentély által közölt információk szerint ötszázezer zarándok vett részt a szertartáson, amelyen négy bíboros, 77 püspök és 1442 pap koncelebrált a pápával.

    A Szentatya május 13-án 9.50-kor lépett a fatimai szentély területére, üdvözölve a zarándokokat, akik zászlókat és kendőket lengetve köszöntötték őt. A pápa a Jelenési kápolnánál öltözött át, s hamarosan megkezdődött az ünnepi szentmise, amelynek elején António Marto leiria-fatimai püspök köszöntötte őt.

    A pápa szentbeszédét azzal kezdte: ő is zarándokként érkezett Fatimába, ahol Mária a modern időkben élőkhöz szólt. „Imádkozni jöttem Fatimába Máriával és a sok zarándokkal együtt az emberiség nagy családjáért, amelyet annyi betegség és szenvedés ér. Ugyanazokkal az érzelmekkel jöttem Fatimába, mint Boldog Ferenc és Jácinta és Isten szolgája Lúcia, hogy a Szűzanyára bízzam mélyről jövő vallomásomat: ‘szeretem’ Jézust, az egyház és a papok is ‘szeretik’ őt és őrá szegezik tekintetüket, ahogy közeledik a papságnak szentelt év. Azért is jöttem, hogy Mária anyai oltalmába ajánljam a papokat, a megszentelt életet élő férfiakat és nőket, misszionáriusokat és mindenkit, aki jócselekedetei által Isten Házát befogadó házzá teszi.”

    A Szentatya köszönetet mondott António Marto püspök szavaiért a szentmise kezdetén és a fatimai szentély részéről tapasztalt vendégszeretetért. Üdvözölte a köztársasági elnököt és más közéleti személyiségeket, és „lélekben magához ölelte” a portugáliai egyházmegyéket, amelyeket püspökeik képviselnek.

    „Az Úr, a mi reményünk velünk van. Irgalmas szeretetében jövőt kínál népének: jövőt, amelyben vele egységben lehetünk” – folytatta a pápa. Mária a Magnificatban így énekelt: Szívem ujjong Istenemben, üdvözítő megváltómban! A Szűzanya hitte, hogy Isten irgalma „nemzedékről nemzedékre megmarad azokon, akik istenfélők”. Fatima erre bizonyíték. „Még hét esztendő és Mária első látogatásának századik évfordulóját ünneplitek majd, aki Tanítóként bevezette a kis látnokokat a szentháromságos szeretet legbensőségesebb ismeretébe és megízleltette velük Istent, az emberi lét legszebb tapasztalataként” – fogalmazott a pápa szentbeszédében. „A kegyelem által szerettek bele Istenbe Jézusban, s Jácinta így kiáltott fel: ‘Annyira szeretem mondani Jézusnak, hogy szeretem őt. Amikor sokszor mondom neki, olyan mintha láng égne bennem, de nem éget meg’. Ferenc így beszélt: ‘Azt szerettem a legjobban, amikor az Urat láttuk abban a fényben, amellyel a Szűzanya töltött el minket. Annyira szeretem Istent!’” – idézett a pápa Lúcia nővér Emlékezéseiből.

    A pásztorgyermekeket eltöltő fény ugyanaz a fény, amely megmutatkozott az idők teljességében: az emberré vált Isten Fiában. Neki hatalmában áll, hogy lángra lobbantsa a leghidegebb és legszomorúbb szíveket is, ahogy az emmauszi tanítványok történetében olvassuk – folytatta a pápa. Reményünknek tehát valódi alapja van: egyszerre történelmi és a történelmen túlmutató eseményre épül, a Názáreti Jézus eljövetelére. Az Istenbe vetett hit megnyitja előttünk a biztos remény horizontját, amelyben nem csalódhatunk: erre a szilárd alapra félelem nélkül építhetjük életünket.

    Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy Fatima prófétai küldetése véget ért – figyelmeztetett a Szentatya. Itt új életre kel Isten terve, amely azt kérdi az emberiségtől a kezdetektől fogva: ‘Hol van testvéred, Ábel? […] Testvéred vére felkiált hozzám a földről!’ Az emberiségnek sikerült kirobbantania a halál és a félelem körforgását, de nem sikerült annak véget vetnie… A Szentírásban gyakran olvassuk, hogy Isten igaz embereket keresett, hogy megmentse az ember városát, és ugyanezt tette itt, Fatimában is, amikor a Szűzanya megkérdezte: ‘Fel akarjátok ajánlani magatokat Istennek, elviselni az összes szenvedést, amit számotokra küld a bűnökért való engesztelésért, amelyekkel megbántották őt és a bűnösök megtéréséért?’

    Egy olyan időben, amikor az emberiség kész volt feláldozni mindent, ami szent a nemzetek, fajok, ideológiák önző oltárán, a Szűzanya leszállt a mennyből, hogy Isten égő szeretetét ültesse mindazok szívébe, akik bíznak benne. Akkor még csak három gyermek volt, életük példája azonban egyre terjedt. „Kívánom, hogy a hét esztendő, amely elválaszt bennünket a jelenések századik évfordulójától, felgyorsítsa a Mária Szeplőtelen Szívének győzelméről szóló jövendölés beteljesedését, a Szentháromság dicsőségére” – zárta beszédét a pápa. Ezután francia, angol, német, olasz, lengyel és portugál nyelven köszöntötte a zarándokokat és megáldotta a betegeket.

    A szentmise után a szentély területén körbehordozták a Szűzanya szobrát, a Szentatya pedig a bazilikában rövid imádságot mondott az 1917-es jelenések szemtanúi, Ferenc, Jácinta és Lúcia sírjánál.

    FAUSTYNA KOWALSKA NAPLÓJÁBÓL



    Ma beszéltem az Urral ,aki ezt mondta: ” Vannak lelkek ,akikben egyáltalán nem tudok működni. Ezek azok, akik mindig másokat figyelnek, s nem tudják mi történik saját bensőjükben. Állandóan másokról beszélnek, még a teljes csend idején is, ami a velem való társalgásra lenne szánva. Ezek a szegény lelkek nem hallják szavaimat, üres marad a lelkük. Engem nem saját szívükben keresnek, hanem a fecsegésben, ott pedig nem vagyok soha. Érzik ürességüket ,de be nem vallanák saját hibájukat. Állandó szemrehányást jelentenek részükre azok a lelkek,akikben én uralkodom. Ahelyett,hogy megjavulnának,irigység kél szívükben. Nemhogy észre térnének, még mélyebbre süllyednek S az idáig csak féltékeny lélek gyűlölködővé válik. Már a szakadék szélén állnak, másoktól irigylik adományaimat, míg maguk nem tudják és nem is akarják elfogadni azokat.”

    Midőn Lengyelországért imádkoztam, ezeket a szavakat hallottam: “Különösen megszerettem Lengyelországot. Ha akaratomat engedelmességgel fogadja, hatalomra és szentségre emelem. Szikra lobban belőle,amely előkészíti a világot végső eljövetelemre.”

    Midőn egyszer megkérdeztem Jézust, hogyan tudja elviselni büntetés nélkül ezt a sok bűnt és vétket,azt felelte: ” A büntetésre ott van nekem az egész örökkévalóság. Most meghosszabbítom számukra az irgalom idejét, de jaj , ha nem ismerik fel látogatásom napját! Leányom ,irgalmasságom titkárnője, nemcsak arra kötelezlek, hogy írj irgalmasságomról, s hirdesd azt, hanem kérned kell embertársaid részére a kegyelmet, hogy ők is dicsőítsék irgalmamat.”