A tiszta lélek szép rózsa; a három isteni személy leszáll a mennyből illatát élvezni.

Akiben a Szentlélek lakik, az Isten jelenlétében van és sosem unatkozik, mert szívéből szeretet árad.

Amikor befogadjátok Krisztus Urunk testét, mondjátok: „Ó az én jó Atyám, aki a mennyekben vagy, fölajánlom most neked a te kedves Fiadat úgy, amint levették a keresztről és a Szent Szűz karjába tették, úgy, amint Ő fölajánlotta magát értünk való áldozatul. Fölajánlom szentséges Testét, és szent Anyja ajkával kérem tőled bűneim bocsánatát, hogy jó szentáldozást végezhessek, hogy elnyerjem ezt és ezt a kegyelmet… a hitet, szeretetet, alázatosságot…”

Az ítélet napján látni fogjuk Krisztus Urunk testét átragyogni azoknak a megdicsőülteknek a testén, akik méltóképpen vették Őt magukhoz itt a földön. Olyan lesz, mint az arany a rézben, vagy ezüst az ólomban.

Isten az, aki leszáll a földre, hogy áldozati bárány legyen bűneinkért, Isten az, aki szenved, Isten az, aki meghal, Isten az, aki minden gyötrelmet eltűr, mert hordozni akarja bűneink terhét!… A kereszt láttára megértjük, hogy gonoszság a bűn és gyűlölnünk kell. Térjünk magunkba: nézzük meg, hogy mi tennivalónk van „szegény” életünk megjobbítására!

Isten egészen a halálig szeretett minket, szent Szívében, mint isteni tulajdonság, mégis ott van az igazságosság. A Boldogságos Szűz szívében nincs más, csak irgalom… „Anyám – mondja neki az Úr Jézus – , tőled semmit sem tudok megtagadni. Ha a pokolban lehetséges volna a bánat, te még a pokolnak is kegyelmet nyernél. „

Nézzétek Istenes Szent Jánost: szokása volt, hogy lábat mosott a szegényeknek, mielőtt megebédeltette volna őket. Egy napon, amint lehajolt egy szegény koldus lábához, látja, hogy ott van rajta a szögek helye. Megindultan emeli föl a fejét és fölkiált: „Hát te vagy az Uram?!” Krisztus Urunk ezt mondja neki: „János, örömmel látom, hogy gondod van szegényeimre.” Azzal eltűnt.

Ó, milyen jó szeretni a jó Istent! A szeretetnek át kell fognia az eget!… Az ima egy kicsit segít ebben, mert ez a lélek égbe emelkedése…

Semmi sem a miénk, csak az akaratunk. Ez az egyedüli, amit önmagunkból hódolatajándék gyanánt adhatunk a jó Istennek. Ezért mondjuk, hogy egyszeri lemondás önakaratunkról kedvesebb neki, mint különben harminc napi böjt.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/6

A Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya – akinek pártfogását nemzetetek oly sokszor megtapasztalt a történelme folyamán – vezesse egyházi és állami vezetőiteket, egész hazátokat a most kezdődő új évezredben a fejlődés, a haladás, a keresztény értékek, a szolidaritás, a béke útján!

A keresztény lelkiség lényegi sajátossága, hogy a tanítványnak egyre inkább hasonlóvá kell válnia Mesteréhez.

A természetjárásban az ember sok örömet talál. Olyan örömök ezek, amelyekhez az ember fáradság és erőfeszítések, méghozzá közös erőfeszítések árán jut el.

Az emberiség válaszút előtt áll, ma sokkal inkább, mint bármikor a múltban. Ó, Szent Szűz, ma is csak és kizárólag a Te Fiad, Jézus lehet a mi üdvösségünk!

Az Istennel való eleven kapcsolat megnöveli az emberben élete egyediségének és értékének, valamint személyi méltóságának tudatát.

Ha … ilyen nagy figyelmet érdemel a minden életet, még a jogtalan támadó és vétkes ember életét is megillető tisztelet, mennyivel inkább kell föltétlenül érvényesülnie a „ne ölj” parancsnak, ha ártatlan személyről van szó! Fokozottan érvényes ez, ha az ártatlan ember gyenge és védtelen, és csak Isten parancsolatának abszolút erejében talál oltalmat mások önkényével és hatalmaskodásával szemben.

„Íme a te Anyád” (Jn 19,27) Jézus halála előtt a legdrágább kincsét ajándékozta János apostolnak: Édesanyját, Máriát. A Megváltó utolsó szavai voltak ezek, ezért magasztos, mintegy lelki végrendeletét kifejező szavak.

Minden, ami a másikat sérti, ami az embert lealacsonyítja, nemcsak a sértettet érinti, hanem a sértőt is.

Minden fiatalban, még a társadalom perifériájáról származó vagy egyenesen züllött személyiségben is megvannak a jó csírái, amelyek – megfelelő ösztönzés mellett – képesek őt a hit és a becsületes élet útjára vezetni.

Próbáljunk meg elfogulatlanul gondolkodni: mehetett volna még tovább Isten a leereszkedésben, az emberhez való közeledésben…? Bizonyos értelemben, Isten már túlságosan is sokat tett! Krisztus talán nem lett „a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg balgaság”? (vö. 1Kor 1,23) Az ember már nem volt képes elviselni az ilyen fokú közelséget, s elkezdett tiltakozni.

http://www.rakospalotaifoplebania.hu/taxonomy/term/10

A kísértésekben az erős lelkekkel együtt légy erős, és harcolj a legfőbb vezető oldalán. Lélekben és testben ne add meg magad! Ha elbuksz, hajolj meg, de ne veszítsd el méltóságodat! Tökéletlenségeidet és visszaeséseidet mosd tisztára a bánat őszinte könnyeivel! Bízz az isteni jóságban, amely mindig felülmúlja hálátlanságodat, Fogadd meg, hogy megjavulsz, de ne bízd el magad, erődet csak Istenbe helyezd! Végül őszintén valld meg, hogy Isten védőpajzsa nélkül mindenféle bűnnek martaléka lennél.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/06/
A szeretet a rosszat elfelejti, mindent megbocsát. A szeretet fenntartás nélkül ad mindent.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/09/
Ahogy elidőzünk Isten jelenlétében és átadjuk neki akaratunkat, hogy az Ő szolgáiként ismerhessünk magunkra – ez a legszentebb, a legkiválóbb, a legtisztább és legtökéletesebb.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/02/
– Atyám, méltatlannak érem magam a szentáldozásra. Méltatlan vagyok rá!
 – Igaz, nem vagyunk méltók erre az ajándékra, de más dolog halálos bűnben méltatlannak lenni, és megint más méltatlannak lenni. Mindannyian méltatlanok vagyunk, de Ő hív magához, Ő akarja azt. Alázzuk meg magunkat és szeretetteljes szívvel fogadjuk magunkba Őt!
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/07/

Az ember érző lény. Jézus anyja, Mária is – bár tudta, hogy Fia halálával megváltotta az emberiséget – sírt és szenvedett… és mennyit szenvedett!
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/05/

Gyermekem, a tökéletesség eléréséhez nagyon figyelnünk kell arra, hogy mindenben Isten tetszése szerint cselekedjünk, és meg kell próbálnunk elkerülni a legkisebb hibákat is. Teljesítsük kötelességünket maradéktalanul – egyre nagylelkűbben.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/11/Isten az Ő dicsőségéért sötétben hagy benneteket. Innen származik lelketek nyeresége. Isten azt akarja, hogy nyomorúságotok legyen irgalmasságának trónusa, és hogy az Ő mindenhatósága tehetetlenségteken nyugodjon.

http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/01/
Isten csak akkor szolgál bennünket, ha mi úgy szolgáljuk Őt, ahogyan Ő akarja.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2011/12/
Ne rémüljetek meg a kísértésektől! Ezek a lélek próbái. Isten így akarja megedzeni a lelket, amikor elegendő erőt lát benne a harchoz, és saját kezével kívánja átnyújtani neki a dicsőség koszorúját.

Eddig gyermeki életet éltél, az Úr most felnőttként kíván veled lenni. És mivel a felnőtt élet próbái sokkal nagyobbak, mint a gyermekéi, ezért érzed magad először felkészületlennek. A lélek életébe azonban eljön a nyugalom, és megerősödik. A nyugalom visszatér majd, nem késlekedik. Egy kis türelem még: minden javadra válik.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/04/

Nem vagyok olyan jó, mint amilyennek az Úr teremtett, bár érzem, hogy nehezebb lenne gőgösnek lennem, mint alázatosnak. Hiszen az alázat igazság, és az igazság az, hogy én semmi vagyok, és mindaz, ami jó bennem, az Istené. De ezt a jót is gyakran tönkretesszük. Amikor valamit kérnek tőlem, nem arra gondolok, amit adhatnék, hanem arra, amit nem tudok adni, és ezért sok lélek szomjas marad, mert nem tudtam átadni nekik Isten ajándékát.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/08/
Semmi különös kivetnivalót nem találok benned, hacsak nem azt a meglehetősen kínos nyugtalanságot, amitől nem tudod átérezni a kereszt teljes édességét. Javítsd ki ezt magadban, és tégy úgy, ahogyan eddig, mert jól cselekszel.

http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2013/10/

Tudom jól, gyermekem, hogy keresztutad egyre fájdalmasabb. Gondolj azonban arra, hogy Jézus a Golgotán váltott meg bennünket, és a megváltott lelkek üdvözülésének a Kálvárián kell beteljesednie.
http://pioatyabreviariuma.blogspot.hu/2012/03/

Az Evangéliumban olvashatjuk, hogy Isten féltékeny szerető. Nem lehet egyszerre két gazdánk, mert akkor egyiket szolgálnánk, és gyűlölnénk a másikat (vö. Lk 16,13). Véssétek emlékezetetekbe, hogy ha Hozzá tartozunk, nem tartozhatunk a gonoszhoz.

Az Oltáriszentségben Jézus, az Isten Fia kenyér alakjában van jelen. Ez az alázat élő megvalósulása. Az alázat nem abban áll, hogy elrejtjük, amit Isten nekünk ajándékozott. Az alázat igazság, az alázat őszinteség, az alázat szegényég. Az a szabadság, mely a szegénységből ered. Íme, az erények egymáshoz kapcsolódnak: a tisztaság, a szegénység, az alázat, a szabadság. Ha igazán és valóban alázatosak vagytok, ha megértitek majd, hogy mennyire kicsinyek és gyengék vagytok, és milyen nagy szükségetek van Istenre, akkor nem bukhattok el.

Az örömre szükségünk van, az öröm erőt ad, fizikai értelemben is. Akinek lelke és szelleme örül, kevésbé fárad el, és mindig kész továbbra is a jót cselekedni. Az öröm az egyik legjobb védelem a kísértések ellen. Az ördög port, piszkot, tisztátalanságot hoz, és minden alkalmat megragad, hogy ránk hányja azt. Az örvendező szív meg tudja védeni magát minden tisztátalanságtól. Az örömmel teljes lélek sugárzásával prédikál. Úgy ragyog, mint Isten szeretetének lángja, örök boldogság reménye, az égető szerelem sugara.

Azt mondják, hogy az alázat igazság, és Jézus az igazság: így hát leginkább az alázat által válunk Jézushoz hasonlóvá. Ne higgye senki, hogy az Istentől kapott ajándékok elrejtése vagy az eredménytelen munka alázat lenne. Ismételjétek gyakran ezt a kis imádságot: „Jézus nevében és Jézus szeretetéért, mert Jézus mondta, hogy bármit is kérünk nevében, megadja azt, add nekem a kegyelmet, Jézusom, hogy csak Téged szerethesselek, hogy szívem a Te szelíd és alázatos szívedhez váljék hasonlatossá”.

Egy ember, akit szörnyű bűne miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek, elérkezett halála pillanatához, és akkor azt mondta nekem:”Teréz Anya, amikor fejfájásom van, elviselem, mert közben Jézus töviskoszorújára gondolok. Amikor fáj a hátam, a Jézust ért ostorcsapásokra gondolok, amikor pedig a lábam vagy a kezem fáj, Jézus szöggel átütött kezére és lábára gondolva viselem el azt.” Íme, így tanítanak bennünket a szegények. És emlékezzetek mindig arra, hogy amit ők adnak, több annál, mint amit ők kaphatnak tőlünk.

Fiatalok, mélyen szeressétek és tiszteljétek az idősebbeket; idősebbek, mély szeretettel és tisztelettel övezzétek a fiatalabbakat, mert ők ugyanúgy Jézushoz tartoznak, mint ti. Ő mindannyiunkat kiválasztott magának, hogy világosságként ragyogjunk és szeretve szeressünk a világban. Ahhoz, hogy az Ő lámpásává váljunk, gyöngédnek, szeretetteljesnek, odaadónak, őszintének kell lennünk, egymás iránt. Ez a legegyszerűbb út. „Erről ismerik majd meg, hogy tanítványaim vagytok.” (Jn 13,35)

Kimondhatatlan hála a Szűzanyának az Ő gyöngéd, ölelő anyai szeretetéért és mindannyiunknak nyújtott segítségéért. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén mindannyian együtt és egészen neki szenteljük magunkat: az Ő vezetésével és segítségével mindannyiunk az Ő fiában, Jézusban fog megjelenni; mindegyikünk elérkezik Jézushoz. Így azután akkor, amikor a szegények rám tekintenek, csak Őt fogják majd látni: Jézust, az Isten fiát, aki Mária fiaként született meg.

Legelső kötelességünk, hogy együtt legyünk, és egymás között éljük meg azt a szeretetet, figyelmességet, gyengédséget, amit Isten táplál irántunk: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” Jézus csupán egyvalamit kért apostolaitól: „Tanuljatok tőlem, aki szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,29). Ugyanígy van ez velünk is: ha szelíd vagyok veletek, akkor Istennel összhangban cselekszem. Ha hiteles a szelídségem, akkor alázatos leszek Istennel, és szeretetem teljes szívvel végzett szolgálatban megnyilvánuló gyakorlattá válik.

Mély hála Istennek és áldott jó Édesanyánknak. Jézus, aki leszállt Máriába és testet öltött benne, ugyanaz a Jézus, mint aki eljön közénk és életünkké válik. Nekünk is csakúgy, mint a Szűzanyának, sietnünk kellene, hogy ezt a krisztusi életet megosszuk a hozzánk legközelebb állókkal.

Minél nagyobb szeretettel vegyetek részt Krisztus szenvedésében! Ő mindig keres valakit, aki megvigasztalja és megerősíti. Mindent megtesztek-e azért, hogy az a „valaki” – ti legyetek? Ma Krisztust megalázzák az engedetlenség és hitszegés gőgös cselekedetei. Ocsmány szavaktól ostorozva, gyalázkodás töviseivel koronázva és szeretetre éhezve tekint rátok: gyöngédségre szomjazva tőletek kér alamizsnát, lemeztelenítve őszintén bízik bennetek, betegen és bebörtönözve tőletek vár barátságot, a ti szívetekben keresi azt. Lesztek-e ti az a „valaki”, akit Ő keres?

Ő az ige, akit ki kell jelentenünk.
Ő a fény, amit meg kell gyújtanunk.
Ő az út, amelyen végig kell mennünk.
Ő az élet, amelyet meg kell élnünk.
Ő a szeretet, amelyet szeretnünk kell.
Ezért úgy cselekedjünk, hogy életünk
Jézus befogadása és átadása legyen.

Vizsgáljátok meg, mennyire vagytok engedelmesek, és meglátjátok majd, milyen kapcsolatban áll ez tisztaságotokkal. Belső tapasztalatot kell szereznetek, de csak akkor lesztek képesek erre, ha imában és imával éltek. Ha nem imádkoztok, nem engedelmeskedtek. Ha imában és imával éltek, az imádság gyümölcsként meghozza majd az engedelmességet; az engedelmesség gyümölcse pedig a tisztaság.